Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genf Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZelődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye Genf.
A svájci óragyártás egyik központja
Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja. A Patek Philippe óramúzaumot is fentart. A Frank Muller is innen származik, Genfből.
Látnivalók
Genfi-tón a Jet dEau, szökőkút a tavon 140 méterre löveli fel a vizet. A reformáció emlékműve (Kálvin és három társa szoborcsoportja, mellette – többek között – Bocskai István szobra) Erzsébet császárné és királyné szobra és emléktáblája az ellene elkövetett merénylet színhelyén Bartók Béla szobra – a városban lakó magyarok kezdeményezésére állították Botanikus kert (Jardin botanique)
Múzeumok
- Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
- A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
- Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
- Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
- Jean-Jacques Rousseau szülőháza